Eddig nem sok jót hallottunk a kutya-macska barátságról. Ők ketten simán rácáfolnak minden negatív hírre.

Stewart és Toby évek óta a legjobb haverok, egész nap együtt játszanak, sőt együtt is alszanak Toby ágyában. Mi ebben az érdekes? Az, hogy Stewart macska, Toby pedig golden retriever, mégis elképesztően jól kijönnek egymással. A szoros barátságnak meg is lett a gyümölcse: Toby megmentette kis termetű barátja életét. Amikor Kevin és Louise Errington már egy napja nem látták Stewartot, aggódni kezdtek. Egyszer csak felfigyeltek arra, hogy Toby kitartóan ugat egy bokrot a kert végében. Odasiettek, és ott találták a magatehetetlenül fekvő macskát a földön a bokor alatt. Rosszat sejtettek, rögtön elvitték az állatorvoshoz. Kiderült, hogy a gyakran elkódorgó Stewartot elüthették, mert a medencecsontja elvált a gerincétől. Valahogy még haza tudott vánszorogni, de ha Toby nem figyelmezteti gazdáikat, órái meg lettek volna számlálva.

Kávét iszik és főz a legnyűgöző intelligenciájú Kanzi, a törpencsinpánz. A 33 éves állat ezt egy interjúban árulta el magáról.A világ legintelligensebb főemlőseként tartják számon Kanzit, a törpecsimpánzt. A már 33 éves állat születése óta megérti az emberi szavak jelentését, ráadásul a részére kifejlesztett speciális ábrák segítségével még válaszolni is képes a neki feltett kérdésekre.Kanzi úgy él, akár egy ember, és az érzéseit, valamint fájdalmait is kifejezi. Például egy korábbi, vele készített interjúból kiderült, hogy nagyon szereti a kávét, és ha úgy tartja kedve, még főzőcskézésre is képes. Az Iowa állambeli Des Moinesban élő majom ráadásul a nevelői szerint kora ellenére még fejlődőképes, így kíváncsian várjuk a következő róla szóló híradásokat.

Nagyjából 40 százalékkal csökkent a jegesmedvék száma a 21. század első évtizedében Alaszkában és Kanada sarkkörön túli területének északnyugati részén, a Beaufort-tenger déli részén - állapították meg tanulmányukban amerikai és kanadai kutatók.

Az amerikai földtani intézet (USGS) szakemberei által vezetett vizsgálat eredményei szerint a felnőtt példányok és a bocsok túlélési rátája különösen alacsony volt 2004 és 2006 között, amikor a populációhanyatlás mértéke a legmagasabb volt. 

"A 2004 és 2007 között Alaszkában megfigyelt nyolcvan jegesmedvebocs közül mindössze kettő túléléséről tudunk" - mondta Jeff Bromaghin, az Ecological Applications című folyóiratban közölt tanulmány vezető szerzője. A kifejlett példányok és a bocsok túlélési aránya 2007-ben kezdett javulni és a populáció nagyjából 900 egyednél stabilizálódott 2010-ben, a vizsgált időszak utolsó évében. A világon - az Északi-sarkvidéken - élő jegesmedvék számát 20-25 ezerre becsülik. A 19 populáció közül négy van hanyatlóban, köztük jelen tanulmány tárgya, öt stabilnak tekinthető, egy pedig növekvőben van. Kilenc populáció alakulásáról nincs elegendő adat.

Az ez évi adatok alapján bebizonyosodott, hogy Nógrád északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken megtelepedett az európai barnamedve (Ursus arctos arctos).

A faj jelenléte előbb-utóbb konfliktusok kialakulásához vezethet - hangzott el egy konferencián, amelyet a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága szervezett pénteken Salgótarjánban. 

Medve az 1850-es évek közepétől az 1990-es évekig csak elvétve bukkant fel ezen a vidéken, azóta viszont sűrűsödnek a bizonyított előfordulások, a 2014-es adatok alapján pedig már az is biztos, hogy nem csak kóborló egyedek jelennek meg alkalmanként Szlovákia felől. 

Egy autóbaleset miatt félig lebénult a Mog nevű macska, két mellső lábát egyáltalán nem tudta használni. Hála egy kutyák számára kidolgozott hidroterápiának, van remény, hogy újra megtanul járni.

A macskát februárban gázolták el és hagyták cserben. Bár valami csoda folytán csontja nem törött, az idegek súlyosan sérültek a két végtagban, és a macska első lábai lebénultak. Az egyéves állatot jobb híján hidroterápiára fogták, ami észrevehető javulást eredményezett.

A Naki’o nevű kutyát öthetes korában hagyta magára testvéreivel együtt a róluk gondoskodó család, mikor elárverezték otthonukat és költözni kényszerültek. Naki’o alig élte túl a hideg nebraskai telet, és mind a négy lábán csúnya fagyási sérüléseket szenvedett egy fagyos tócsa miatt.Szerencsére az alom még időben került egy menhelyre, ahol a gondoskodó kezek megmentették az életüket, Naki’o lábai azonban ügyetlen, nehezen használható csonkokká váltak a fagyás miatt.A kutyát a menhellyel kapcsolatban álló állatorvos, Christie Tomlinson fogadta örökbe. Adománygyűjtést szervezett, és a befolyt összegből megbízta az Orthopets nevű, állati művégtagok gyártásával foglalkozó céget, hogy készítsenek két protézist Naki’o hátsó lábaira.A két mesterséges végtag el is készült, és fényesen be is váltak, jóval könnyebbé varázsolva Naki’o életét. Az állat olyan lelkesedéssel fogadta a kétlábúak segítségét, hogy azt az Orthopets munkatársai sem bírták száraz szemmel - ezért saját költségükön elkészítették a két mellső végtag pótlását is. Ezzel Naki’o lett az első kutya a világon, amelyik mind a négy lábára protézist kapott.Naki’o gyorsan megszokta az idegen anyagot a lábai végén, néhány nap múlva már vígan futkározott velük. Ma már ismét tud szaladni, ugrani, sőt még úszni is.

Masha gazdája sajnos már hosszú hónapokkal ezelőtt meghalt, de a kutya azóta is ott várja hűségesen az épület előtt."Azt szeretnénk, ha valakinek megesne rajta a szíve és hazavinné őt" - mondta a novoszibirszki kórház vezetője, Vladimir Bespalov. Az igazgató azt is elárulta, hogy ők adták a Masha nevet a kutyának, akik már több, mint egy éve el nem mozdul a kórház mellől.

A szomorú szemű tacskót a betegek és a hozzátartozók is nagyon megszerették. Pokrócokat, élelmet hoznak neki, de Masha egyelőre senkit sem fogadott annyira bizalmába, hogy hazamenjen vele.

"Nem sokkal ezelőtt az egyik nővérünk próbálta őt magához venni. Hazavitte, megetette, de másnap hajnali háromra Masha már újra a kórház bejárata előtt üldögélt. Nehéz szívvel mondom, de úgy látom, ez a kutya már soha nem megy el innen" - mondta az igazgató.

A gazda nélkül maradt állatokhoz is megérkezett a Mikulás. A Miskolci Állatsegítő Alapítvány egyik önkéntese egy közösségi oldalon hirdette meg az ajándékgyűjtést, azért hogy így hívja fel a figyelmet a gazdára váró állatok gondoskodására. A miskolci és környékbeli cégek, iskolák, valamint magánszemélyek csaknem 400 kutyának és macskának gyűjtöttek eledelt.

Egy új-zélandi menhely nagyot gondolt. A hét hetes képzés alatt a kutyák elsajátították az autóvezetést, amellyel be akarták bizonyítani, hogy ezek az állatok értékes lények. Nemcsak a labda visszahozására képesek, hanem autót is vezetni, hiszen sebességet váltanak, fékeznek, gyorsulnak és persze kormányoznak is.

Az első kísérleti csoportban három kutyus vett részt. Az első öt hétben csak a szükséges mozdulatokat gyakorolták, majd komolyabb tréningeken vettek részt. A képzés elvégzése után egy átalakított autóval vizsgáztak le a kutyák, amely úgy lett átalakítva, hogy a pedálokat az állatok is elérjék.

Az oktatók és a menhely dolgozói hisznek abban, hogy a kutyák önállóan is tudnak majd vezetni.

Noah, a németjuhász egy váratlan utcai lövöldözésben áldozta fel életét egy édesanyáért és három gyermekért. Mind megmenekültek, a kutya azonban a helyszínen elpusztult. Az édesanya és a három gyermek szerencsésen túlélte a támadást, azonban Noah, aki még sebesülten üldözőbe is vette a lövöldöző autóját, elvérzett. Az atlantai rendőrség szerint két autóvezető konfliktusa miatt kerültek elő a fegyverek, az anya és a gyerekek csak ártatlan járókelők voltak.

Kis zsiráf:

Superman kutyája:

Hinta, palinta:

Családi ölelés:

Kis kacsa fürdik:

Őzgidácska sete, suta...

Mesélő: Egyszer volt, hol nem volt, egyszer volt egy kutya. Vacaknak hívták. Most éppen a kutya mennyben lehet. Pedig annyira élettel teli, virgonc kiskutya volt!  Na, de kezdjük az elején.

 Szóval, élt egyszer egy Vacak nevű kutya. És volt egy kislány, akit Melindának hívtak. 

A kislány, aki hallgatja a mesét: Jé, őt is Melindának hívták?

Mesélő: Igen. De elmondhatnám?

Kislány: Aha.

Mesélő: Ez a kis Melinda anyukájával és apukájával valamikor az autópályán lehettek, az éjszaka közepén. Melinda aludt, anyukája és apukája volt még ébren. Amikor a kocsi hirtelen megállt. Az út közepén egy kendőbe tekert valami állt, körülötte csupa vér. Melinda anyja hangjára felébredt. „Mi történt, anya?” – kérdezte. „Semmi, kicsim. Aludj csak!” – nyugtatta Melindát. 

  Az édesanya és az édesapa kiszálltak az autóból, de Melinda nem tudott belenyugodni. Kíváncsi lett, és várta már mit csinálhatnak odakint.

 Az anyuka kibontotta a „csomagot”. Egy kiskutya volt benne, aki vérzett. Amint meglátta az idegeneket, nyüszíteni kezdett. „Valaki itt hagyta…” – szörnyülködött az anyuka. Megfogták a kis szerencsétlen kutyust, és berakták a hátsó ülésre. „Ez micsoda, anya?” – kérdezte Melinda a kendőre mutatva. Anyja csak legyintett. 

 Amint Melindát újra elnyomta az álom, és reggel felkelt, meglátta a „holmit”. Odafutott mellé. 3 és fél évesen az ember nagyon kíváncsi. Mint ahogy Melinda is. Leszedte a véres kendőt, és egy kutyus bújt elő. „Jaj, de aranyos vagy!” – kiáltotta Melinda, miután a kutya megnyalogatta. A nagy nevetésre az apuka és az anyuka előjött.

Kislány: Ugye örökbe fogadják?

Mesélő: Ha elmondhatnám, megtudnád…

 Na, szóval. Az anyuka és az apuka előjött. „Anya, apa! Nézd! Milyen aranyos kiskutya!” – mondta Melinda, miközben a kutya még mindig nyaldosta. „Igen, látjuk kicsim!” – mondta anyukája. – „De meg kell fürdetni.” – Felkapta a kutyát, és vitte egyenesen a fürdőszobába. „Anya!” – ordította Melinda. Az anyuka, még habos kézzel, odament Melindához. „Tessék, kicsim! Mit szeretnél?” – kérdezte az anya. „Szeretnék egy limonádét!” Az anyuka felkelt, lemosta kezéről a habot, majd kiszolgálta kislányát. „Meg még valami anya…” – fogta meg apró kezeivel a limonádéját. Anyukája leguggolt eléje, hogy jobban láthassa. „Örökbe fogadjuk azt a kutyát?” Itt a mesélő kicsit elgondolkozik… mintha nem emlékezne, mi következne a meséjében… De aztán folytatja. Az anyuka nem válaszolt. Felállt és ment vissza, mert ugye a kutya eközben bent volt a fürdőben, csuromvizesen. 

 Valamikor éjjel, az anyuka berakta Melindát aludni a kiságyába. „Jó éjszakát!” – nyomott egy puszit az arcára. Melinda szófogadóan bebújt az ágyba, de hallotta, hogy apuja és anyuja beszélgettek. Nagyon kíváncsi volt, ezért kihallgatta. 

 „Mikor viszed el a menhelyre? – kérdezte az anyuka. Hangja titokzatos volt, főleg mert suttogott. „Holnap biztos nem. Sajnos dolgoznom kell.” – válaszolt az apuka. „Folyton csak dolgozol! Elegem van ebből! Amióta megszületett a kislányod, minden évben általában csak nyáron vagy vele! De akkor is 3 – 4 hetet csak!” – mondta nem túl halkan Melinda anyja. Kis csend. Aztán az apa megszólalt újra. „Sajnálom, édes! Igazad van. Ezért utálom magam.” Hangja szomorú és kicsit bűnbánó is volt. „Bocsáss meg nekem, hogy durva voltam!” – vette szinte könyörgőre a figurát.

Kislány: Mi az, hogy könyörgőre veszi a figurát?

Mesélő: Hát… Nehéz lenne elmondani. Csak egy olyan szó, amitől a mese szebb, érdekesebb lesz. De folytathatom?

Kislány: Persze.

Mesélő: „De muszáj lesz elvinni ezt a kutyát! És akkor, amikor Melinda alszik. Ha látja, hogy elvisszük a kutyát, felébreszti a mamát az ordításával.” Ez nem tetszett Melindának. Már apukája válaszolni akart, mikor ő „felsírt”. 

 Anyja benyitott. „Ne sírj, kincsem, ne sírj!” – csitítgatta. – „Még felébreszted a mamát!” Erre Melinda befejezte. Ott ücsörgött anyja karjában. „Anyu… Miért akarod elvinni Vacakot?” Az anyukája pislogás nélkül meredt… akarom mondani nézett kislányára. „Ki az a Vacak?” – törte meg a csendet apuja. „A kutyám.” (…)

 4 év múlva… Melinda és Vacak a kertben játszadoznak. A kislánynak nem lett testvére, sem barátai az óvoda után. Egyedül Vacak. Ő a mindene, akivel felnőtt. Az egyetlen barátja, aki megérti. Szülei emiatt nagyon aggódtak. „Mi lesz a gyerekkel, ha felnő? Hiszen Vacak egyszer csak elmegy…” Melinda nem értette az „elmegy” szó jelentését itt. Igaz, talán 7 évesen ezt már illene tudni, de sosem volt esély, hogy az ilyeneket megtanulja. Mindig azt hitte, Vacak egyszer elmegy. Elmegy sétálni például és visszajön. Nem gondolta volna, hogy ez az apróság csak úgy megmarad örökkön örökké.

 Szeptember elseje, hétfő. Melinda először megy iskolába.

Kislány: Hű! Én is most megyek iskolába!

Mesélő: Hát, igen. Annyi idős volt akkor, mint te. A mesélő elérzékenyülve megsimogatja a kislányt.

 Vacak, az apró, cuki Vacak egyedül maradt. Miután Melinda már egyre kevesebbet volt vele, egyedül volt. Melinda elhanyagolta, ugyanis most barátokra lelt végre. Vacak egyre többet szökdösött el tőlük, de Melindát annyira már nem hatotta meg. Neki akkor a társasága volt a legfontosabb. Ez akkor volt, amikor Melinda 12 éves volt, az az 6. osztályos.

 Hamarosan elérkezett az is. Vacak elment. Kis temetésén alig voltak, sőt, csak az anyuka, az apuka és Melinda. Komor arccal figyelte, amint szegény kiskutya testét betemeti a föld. Amikor vége lett a „temetésnek”, és Melinda egyedül maradt, kicsit kiásta a gödröt. Ott volt Vacak édes pofikája. Egy cetlit dobott be. „Sajnálom.” Ez volt a cetlire írva.

Óriás vándorlólevél:

Karéjoslábú imádkozó sáska:

Papagájhal:

Yeti rák:

Dumbo polip:

Az ehavi rajzsuli témája: az Uszkár!

+ egy vicc:

Két régi ismerős kutyás találkozik. Az egyik új négylábút vezet.

 - Látom új kutyátok van. Milyen házőrző?

 - Ne is mondd, mindig csak a baj van vele!

 - Hogy érted ezt? Mi a baj vele?

 - Folyton csahol. Tegnap éjszaka is annyira ugatott, hogy nem hallottuk meg tőle, hogy betörtek hozzánk...

1. Floridában törvény tiltja az este hat óra után nyilvános helyen történő szellentést. 

2.Texasban csak a liftben tilos szellenteni. 

3. St. Louisban (Missouri) a templomban nem szabad. Ha valakit itt rajtakapnak, akár életfogytig tartó börtönre is ítélhetik.

4. Devonban (Connecticut) általánosan tiltott naplemente után hátrafelé menni. 

5.Longmeadowban, Massachusettsben illegális, ha két férfi közösen egy fürdőkádat cipel keresztül egy parkon. 

6. Clinton Countyban (Ohio) pénzbírsággal büntetnek mindenkit, akit rajtakapnak, amint egy nyilvános épület falának támaszkodik, 

7. Az oregoni Klamath Fallsban illegális, ha a járdán menvén sétabotunkkal egy kígyó fejére ütünk.

8. Érdekes, de pénzbírsággal sújtják azt a hölgyet Seattleben (Washington), aki valamilyen tömegközlekedési eszközön egy férfi ölébe ül, anélkül hogy párnát használna. 

9. New Hampshire polgárainak tilos vasárnap vizelés közben az égre nézni. 

10. Az arkansasi McLoughban tilos nyilvános ivókútban tisztítanunk a műfogsorunkat.